A Kárpát-medence egyik jellegzetes tájtípusa a meszes, száraz, lankás-buckás homoki táj. Jellegzetes magyar növényzet ez, hullámzó árvalánymezőkkel, sivó futóhomokkal, nyáras ligetekkel. A lejtőkön fé ...
Latin neve: Quercus robur. Minden bizonnyal jelenleg a falu legidősebb fája a református templomparkban van, a völgy felőli emlékkaputól balra, a kerítés közelében.
Ültetésének dátuma azonosítatlan, mivel róla feljegyzés nem került elő. Így csak közvetett forrásokra hivatkozhatunk. Az 1936-ban megjelentetett Nagy idők sodrában című könyv fedőlapján levő fényképen nem látszódik, ám a díszkerítés már elkészült. Ennél korábban tehát nem ültethették. Valószínűsíthető, hogy éppen 1936-ban ültették oda, amikor a község és az egyházközség fennállásának 150. évfordulójára készülve rendezték, pontosabban kialakították a templomparkot.
1974-ben állami védelem alá helyezték. Az ezt jelző tábla az idő múlásával olvashatatlanná vált. 1997-ben új végzéssel „természeti műemlékként” védelem alá helyezték.
Törzsvastagsága meghaladja a másfél métert, koronája pedig több mint 35 méter átmérőjű. Lombkoronája még mindig olyan sűrű, hogy alatta semmilyen aljnövényzet nem maradhat fenn. Völgyben, viszonylagos szélvédett helyen van, talán ezzel magyarázható, hogy a viharok nem tettek benne jelentős kárt.
Ez a faóriás mintegy élő boltívet képez a templomparkban, látványa szemet gyönyörködtető. Kevés híján egy évszázada dacol a természet erejével és az emberi környezet olykor-olykor károsító hatásával. Állami védelme szigorú szabályok közé szorítja még kötelező karbantartását is. Hozzátartozik a faluközpont látképéhez.
Javaslattevő: Besnyi Károly
24340 Bácskossuthfalva - Stara Moravica
Stancic Mihaly 1. - Ulica Bolmanska 1.
024/741-426
Besnyi Károly (2016) Jeles helyeink. Helytörténeti–kulturális útikalauz. Monográfia Helytörténeti Egyesület. Bácskossuthfalva
A Kárpát-medence egyik jellegzetes tájtípusa a meszes, száraz, lankás-buckás homoki táj. Jellegzetes magyar növényzet ez, hullámzó árvalánymezőkkel, sivó futóhomokkal, nyáras ligetekkel. A lejtőkön fé ...
Topolya legrégibb építészeti emléke, a településtől nyugatra, a moravicai és a bajsai utak elágazásánál álló Kálvária Golgotai szoborcsoportja 1797-ben létesült Bakai Pál adományából. Magát a kálváriá ...
Ferenczi Imre 1973 februárjában végzett néprajzi-folklorisztikai gyűjtést Észak-Bánátban, amely során Feketetó, Csóka, Hódegyháza, Keresztúr, Padé, Rábé, Szaján és Egyházaskér szülötteit faggatta. Ez ...