Az adai római katolikus templom 1795-ben átadott épületének 100 éves évfordulója alkalmából indítványozta Opitz Sándor kanonok plébános az Iskolaszék és Ada község képviselőtestületének egyetértésével ...
Az adai római katolikus templom 1795-ben átadott épületének 100 éves évfordulója alkalmából indítványozta Opitz Sándor kanonok plébános az Iskolaszék és Ada község képviselőtestületének egyetértésével ...
A kosárfonásnak erős hagyományai vannak a vajdasági magyarság körében, még a 20. század közepén is elterjedt tudásnak számított a mezőgazdasággal foglalkozó közösségekben. Sokan foglalkoztak vele az ö ...
2012 március 15-én Óbecsén avatták fel Vajdaság első egész alakos Petőfi-szobrát, azóta itt emlékeznek az óbecsei magyarok az 1848–49-es szabadságharcra és forradalomra. A 175 cm magas és 200 kilós ób ...
A legtöbb napsugaras ház a Tisza mentén épült a XIX.század közepétől a XX. század első harmadáig tartó időszakban, ugyanis itt voltak azok a fűrésztelepek, ahol a napsugaras oromzatok építéséhez szüks ...
1999-ben a csókai Orpheus Egyesült tagjai, Orpheus Film néven készítettek filmet Móra Ferenc elbeszélése, A csókai csata c. mű alapján. A film rendezője Szabó László, forgatókönyvírója és narrátora Tó ...
A századfordulón Tornyos vagyonosabb földbirtokosai közé tartozó Rudics család 1885-ben egy szép, vörösmárvány keresztet emeltetett a saját szállása előtt a régi Óbecse–Szabadkai országúton, mely ma a ...
A tornyosi Magyarok Nagyasszonya-templomot 1901. szeptember 9-én szentelték fel. A századfordulón fejlődésnek indult faluban az épülő templom elé 1900. augusztus 1-jén a tornyosi hívők egy csoportja a ...
A Tarka Virág Alkotóműhelyben több mint egy évtizede foglalkoznak kun hímzéssel az asszonyok Bece Angéla vezetésével. Számos alkotás született kun motívumokkal ez idő alatt, többek között a 2017-es Gy ...
A magyar konyha ünnepi tésztaétele a kalács. 1395-ös írásbeli említése a legrégebben dokumentált: "kalács... lisztből tejjel, élesztővel készített tésztaféle". A kalács szavunk jó eséllyel szláv erede ...
A hajómalmok története egészen a római civilizációig nyúlik vissza, hiszen az ő találmányaik közé tartozik. Két nagy egysége volt: a nagyobb hajótest, a házhajó vagy malomházhajó, a kisebb a tárhajó é ...
Óbecse fejlődése során érdekes és izgalmas utat járt be. Ennek az útnak egyik meghatározó mozzanata a Nagy kanális torkolatának Óbecsére hozása, illetve a Tűr István hajóáteresztő zsilip megépítése vo ...
Az Óbecsei Járás című hetilap a II. világháború idején, heti rendszerességgel jelent meg településünkön. Óbecse nem rendelkezett régi nyomdászati múlttal. Az első hivatalos, bár rövid élettartalmú lap ...
A polgári társadalom az 1848-as európai forradalmak és a Tiszai Koronakerület megszűnése után kezdett kialakulni, és az 1867-es kiegyezéssel létrejött Óbecse nagyközség, Óbecse a járás központjává vál ...
Vajdaságban 2003-ban indult útjára a Ricsaj Népművészeti Találkozó Cseszák Balázs és Cseszák Korcsik Anikó kezdeményezésével. A fesztivál azzal a céllal született meg, hogy lehetőséget teremts ...
Petrányi Ferenc apátplébános Baján született 1879. október 24-én. Kalocsán szentelték pappá 1902 februárjában. 1911-től a kalocsai tanítóközpont tanára. Két évvel később az intézmény igazgatójává neve ...
Szulik József prépost-plébános 1848. február 28-án született Baján. Iskoláit is ott, valamint Pécsett végezte. Már gyermekkorában nagyon szerette a verseket, sokat szavalt. Ifjúkorában a gimnáziumi ta ...
Udvarszállás – Dobričevo – valamikor tiszta magyar falu a Vajdaság keleti szélén, félúton Versec és Fehértemplom (Bela Crkva) között. A falun átfolyik a Karas folyó, amely Romániából érkezik és Palán ...
A Tisza, síkvidékünk nagy folyója, Vajdaságon 151 km hosszúságban folyik keresztül, míg Zalánkeménnél a Dunába nem torkollik. Folyása meghatározza a partján létrejött települések elhelyezkedését, h ...
„Megvár majd ugyanúgy a lösz, Hidd el, itt lesz, ha megint hazajössz.” (Sziveri János: Hazatérés-idő) A Telecskai-dombok, más néven a Bácskai-löszhátság Bácska kellős közepén, északkelet−dé ...
Magyar struccnak is szokták hívni, bár nem rokona az afrikai szavannák nagy testű futómadarának, de alakjával, izmos, futó lábaival és életmódjával valóban hasonlít rá. Leginkább a tyúkfélékre hasonlí ...
A több mint 800 hektár kiterjedésű Speciális Természeti Rezervátum magában foglalja a Ludasi-tóhoz tartozó vízjárta területeket is. Elsősorban a Pannon-alföld vizes élőhelyeinek élővilágát hivatott me ...
A bánáti bazsarózsa bazsarózsafélék Paeoniaceae családjába tartozó rizómás, lágyszárú, 40–60 cm magasságú, évelő növényünk, nagy háromszorosan összetett levelekkel és feltűnő piros virágokkal. Korábba ...
A báránypirositó az érdeslevelűek (Boraginacae) családjába tartozó lágyszárú évelő növény, mely a homokpuszták jellemző, mediterrán elterjedésű faja. Levelei az apró szőröktől selymes tapintásúak. Vir ...