Az XIX. és a XX. század fordulóján a számos bánsági nagybirtok közül az egyik legnagyobb uradalom a Csekonics család zsombolyai uradalma volt. A család a XVIII. század végén vette bérbe, majd vásárolt ...
A tornyosi Emlékkereszt
Bemutatás:
A tornyosi Magyarok Nagyasszonya-templomot 1901. szeptember 9-én szentelték fel. A századfordulón fejlődésnek indult faluban az épülő templom elé 1900. augusztus 1-jén a tornyosi hívők egy csoportja adakozásából új keresztet állíttatott fel. Az adakozó hivek a következő Alapítványi levélben nyílvánították ki szándékukat:
„Alulírott Rechner Konrád helyettes plébános és egyházi gondnok ezennel elismerjük és kijelentjük, miszerint Lengyel D. János, Gombos Imre, Gombos András, Gombos János, Búrány Antal és Dér Fábián a helybeli róm. kath. Kegyes alapok pénztárába egyszáz koronát letettek alapítványként oly czélból, hogy ezen tőkének esedékes kamataiból az általuk ezen nagy jubileumi év folyamán hétszáz korona költségen a Zenta-Tornyos pusztán építendő templom helyére felállított kőkereszt jó karban fönntartassék.”
A kereszt felirata a következő:
1896–1996 emlékére
a kereszt kegyelme oltalmazzon,
hogy földi hazánkból
az égi hazába jussunk.
A templom előtt álló kisemlékművet napjainkban is rendszeresen virágcsokrokkal díszítik. Egyházi ünnepnapokon gyertyákat gyújtanak a feszület talapzatánál. A templom műemlék, a szabadkai székhelyű Községközi Műemlékvédelmi Intézet védelme alatt áll.
Indoklás:
A tornyosi templom vajdasági viszonylatban is előkelő helyet foglal el a szecessziós stílusú belső festése szempontjából, a művészien festett vitrázsablakai is különlegesek. Építésekor újításnak számítottak a vasbeton boltívei. Értékét növeli, hogy az országos összefogás mellett a helyi lakosság is önzetlen módon kivette a részét a felépítésében. Az emlékkereszt méltó módon tesz bizonyságot a jubileumi templomépítésről.
Kapcsolat az értékhez:
Tornyos, Nagy sor 9.,
Tel.: 062 784655
https://www.facebook.com/MagyarokNagyasszonyaPlebaniatemplomTornyos/
Források listája:
Vida János: Szakrális építmények és emlékművek Zentán, 2005.
Matykó Árpád: Az a falu nagy volt / Illa villa magna erat (Tornyos története), 2017.
Magyar struccnak is szokták hívni, bár nem rokona az afrikai szavannák nagy testű futómadarának, de alakjával, izmos, futó lábaival és életmódjával valóban hasonlít rá. Leginkább a tyúkfélékre hasonlí ...
A gyógyvízforrást 1923-ban fedeztékfel és 2000-ig rövidebb-hosszabb megszakításokkal Szent György néven palackozták és forgalmazták, főleg Vajdaságban, de külföldön is, elsősorban Európában. A gyógyví ...
