Egyházaskér napjainkban 2800–3000 hektárnyi vadászatra alkalmas földterülettel rendelkezik. A helyi vélekedés szerint gazdag vadállományát Erdély és a Kárpátok közelségének köszönheti. Fürj, fácán, af ...
Kalapis Stojan Erzsébetlakon született 1958. október 16-án. Teológiát Szlovéniában tanult. 1987. július 16-án szentelték pappá szülőfalujában, Erzsébetlakon. A szaléziánus rend tagja. Előbb káplán, majd Bóka és Módos (Jaša Tomić) utazó plébánosa. 1992-től újra káplán Muzslyán, de a környező egyházközösségek - Lukácsfalva, Erzsébetlak, Écska - hívei vallási életében is sokat felvállal. Vezető szerepe van a muzslyai Emmausz fiúkollégium felépítésében és annak működtetésében. 1991-ben Muzslyán megalakult a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség, melynek éveken keresztül Kalapis Stojan az elnöke és a mindenese. Kimagasló érdeme van a szórványban élő magyar diákok beiskoláztatásában. Ennek eredménye a Szórvány Alapítvány létrejötte, melynek vállalta elnöki posztját, és ő az alapítvány működtetője is. Zarándoklatokat szervez és irányít: Medjugorjeba, Lurdba, Rómába. Mezei Attilával együtt évente vezeti a fiatalokat (egész Bánság területéről) ifjúsági világtalálkozókra (többek között Taizébe).
Kalapis Stojan atya az Emmausz fiúkollégium megalapítója, oratórium megszervezője.A fiatalok, a gyerekek nagyon tisztelik és szeretik. 2004-ben Apáczai Érmet kapott a hatvan férőhelyes Emmausz fiúkollégium megépíttetéséért és annak működtetéséért. Önfeláldozó munkáját a közelmúltban újabb rangos elismeréssel méltányolták - 2010 októberében a Magyar Köztársaság a Kisebbségekért - díjjal tüntette ki. 2018-ban Magyar életfa díjat kapott. Amit tett és tesz a bánsági magyar fiatalság érdekében, Istentől áldott küldetésnek tekinthető.
Javaslattevő: Juhász Törköly Krisztina
Juhász Törköly Krisztina adatgyűjtése nyomán.
Egyházaskér napjainkban 2800–3000 hektárnyi vadászatra alkalmas földterülettel rendelkezik. A helyi vélekedés szerint gazdag vadállományát Erdély és a Kárpátok közelségének köszönheti. Fürj, fácán, af ...
A Művelődési egyesület 1977–ben alakult, lelkes helybeli nótafák, citerások és tamburások szólaltatták meg a faluban valaha ismert népdalokat. Az eltelt közel négy évtized során a tagság összetétele k ...
Zenta határában a legrégebben parkosított terület, a várostól kb. 3-4 km-re, északra lévő ún. Keresztes vagy Keresztes-erdő területe, amely a Tisza szabályozása előtt (1850) annak ártere volt, ahol tö ...