A verseci Szent Kereszt-kápolna


Bemutatás:


„Az egykori Csanádi püspökség legrégebbi katolikus kápolnája, Felix Milleker szerint 1720-ban, a Nagybecskereki Püspökség évkönyvének adatai szerint 1729-ben épült Kristof Pajer kezdeményezésére. Az első épület a Pajer család nyughelye is. 1738-ban a törökök feldúlták a képolnát, két év elmúltával a verseci hívek megújították. 1742-ben már nagyharangja, 1757-ben pedig kisharangja is volt. 1766-ban építik fel a stációsort Krisztus szenvedéstörténetével, ezzel a péterváradi mellett a legrégebbi kálváriát alakítják ki a verseciek. 1804-ben a főoltáron elhelyezték a Szent Kereszt ereklyét, és ebből az időből való a szép barokk oltárkép is.”
(Dévavári Beszédes Valéria)

„A hegyi kápolna kezdettől fogva népszerű búcsújáró helye lett a bánáti hívőknek. Szeptember 13–14-én régente hívők ezrei gyűltek itt össze istentiszteletre. Megbízható adatok szerint már 1738 előtt búcsújáró hely volt, Bánát egyik legismertebb kegyhelye. Valamikor évente kétszer érkeztek ide a zarándokok: május 3-án, a Kereszt ünnepén, de legtömegesebben szeptember 14-én, a Kereszt felmagasztalásának ünnepén. Ilyenkor, a kápolna külső falába épült szószékről, szokás szerint több nyelven mondtak szentbeszédet.”
(Németh Ferenc: A verseci Szent Kereszt kápolna. Bácsország, 2014/4. 71. szám)

Javaslattevő: Dévavári Beszédes Valéria

Indoklás:


A verseci kegytemplom a legdélebbi katolikus kegyhely a Kárpát-medencében. Ma is aktív templom, a táj egyik kultikus központja. Csodás elemek nem fűződnek a hozzá, a búcsúsok a fohászkodás, vezeklés és a lelki gyógyulás reményében keresik fel évről évre hegyi kápolnát. Itt nyertek lelki megújulást a Bánság déli végeiben élő katolikus népek: németek, csehek, magyarok és természetesen az al-dunai székelyek. Szőcs Boldizsár, a híres székelykevei mesemondó visszaemlékezése szerint a kegyhelyre, hasonlóan, mint Csíksomlyóra, gyalog jártak a székelyek, egy hétig is eltartott, amíg megtették ezt a szép zarándokutat.
A hegyi kápolnához történő zarándoklat jól mutatja a Versec környéki katolikus nép szakrális, lelki közösségét.

Kapcsolat az értékhez:


A Szent Kereszt-kápolna a verseci Szent Gellért Plébánia leányegyháza.

Szent Gellért Püspök és Vértanú Római Katolikus Plébánia
26300 VRŠAC, Žarka Zrenjanina 31.
Tel.: (013) 831-136; (013) 834-210; (013) 832-286

 

Források listája:

Krizbai Hajnalka: A verseci kegyhely. Létünk 1999. 1–2. 81–82.

Felix Mileker: Geschichte der Wrschatzer Hl. -Kreuz-Bergkapelle, Wrschatz 1921.

Szőke Anna: Istenfélésre vagyunk utalva. Forum, Újvidék 2010.

Németh Ferenc: A verseci Szent Kereszt kápolna. Bácsország, 2014/4. 71. szám

2020-05-11

kulturális örökség | Egyházaskér


Kálmány Lajos 1875 és 1910 között 15 településen teljesített egyházi szolgálatot az 1920. június 4. előtt fennálló Csanádi egyházmegyében. Ez idő alatt Egyházaskéren járva ismerte meg Borbély Mihályt, ...

2016-01-27

kulturális örökség | Bajsa


A Művelődési egyesület 1977–ben alakult, lelkes helybeli nótafák, citerások és tamburások szólaltatták meg a faluban valaha ismert népdalokat. Az eltelt közel négy évtized során a tagság összetétele k ...

2025-03-28

természeti környezet


A nősziromfélék családjába tartozó homoki nőszirom a száraz gyepek növénye. Kúszó gyöktörzse van, kissebb telepeket alkot a homokpuszta száraz élőhelyein. A Kárpát-medence bennszülött faja, virága hal ...



Készült a Magyar Kormány támogatásával