A komp tulajdonképpen mozgó híd két part között. A folyón közlekedő kompok esetén a kompkikötőt révnek, az átkelést pedig révátkelésnek nevezik. Tágabb értelemben a rév kifejezést a révhajózásra – vag ...
Gombos Nyugat-Bácskában található, közvetlenül a horvát határ mellett. Alig pár száz méterre a falutól folyik a Duna, amellyel az itt élő lakosság múltja és jelene elválaszthatatlanul összefonódik.
Ahol víz van, ott kialakul a halászat mestersége is. Nem volt ez másként itt sem. A gombosi halászok hetelőre jártak, ami azt jelentette, hogy az egész hetet kint töltötték a vízparton, illetve a vízen. Álomra ott hajtották a fejüket, ahol az est érte őket, ebédre főtt halat, vacsorára pedig sült halat ettek, vagy fordítva. Hálóikat maguk csomózták, kötötték, és igyekeztek alaposan kiismerni a Duna szeszélyeit.
Viszont a Duna nem mindig ilyen nyugodt. 1924. május 24-én, majd két évvel később, 1926. július 17-én jelentős árhullám érte el a falut. A víz átszakította a 3,6 km hosszú gátat, elöntötte az alacsonyabban fekvő területeket, és mindkét alkalommal 50 ház vált lakhatatlanná. Először 672 cm-en, másodszor 730 cm-en tetőzött a folyó. A faluban több mint két hónapig volt árvízvédelmi készültség. Erre a két dátumra, a pusztításokra nagyon jól emlékeznek a gombosiak, a tragédiák történetét elmesélik a fiatalabb generációnak.
1965-ben ez megismétlődött. Az árvízvédelmi készültség június 16-tól szeptemberig tartott. A hömpölygő, zavaros víz három nap alatt érte el a falut, így a helybelieknek volt idejük testileg és lelkileg felkészülni a közeledő árhullámra, természetesen amennyire ez egyáltalán lehetséges. Szervezetten hordták a homokzsákokat a töltéshez, járőröztek a gombosiak.
A jelenlegi lakosság elmondása szerint a Duna szórakozást, múltidézést, horgászást, otthont, természetközelséget, illetve határt jelent, amely elválaszt, és nem köt össze.
A Duna természetesen nemcsak gazdaságilag volt jelentős, hanem a művészeket is megihlette. Ez is a folyó és az itt élők szoros kapcsolatára utal. Molnár József tájképeken örökítette meg a folyópartot, valamint népdalok és balladák is születtek a tragikus és boldog pillanatok emlékére.
Javaslattevő: Cs. Tóth Gabriella, Szerkesztő: Tompa-Horváth Iringó
MOLNÁR Lídia 2007. A Duna szerepe Gombos múltjában és jelenében (részlet a szerző TUDOK dolgozatából)
A komp tulajdonképpen mozgó híd két part között. A folyón közlekedő kompok esetén a kompkikötőt révnek, az átkelést pedig révátkelésnek nevezik. Tágabb értelemben a rév kifejezést a révhajózásra – vag ...
A kőkereszt a Csantavéri úton Barát Gyula házánál állt. Barát Istvánné Nagy Luca háza táján 1918-ban dögvész tizedelte a nagy jószágot: lovat, disznót. „Isten elvette a szerencsénket – mondogatta édes ...
Sremac, Stevan (1855–1906) kiemelkedő szerb prózaíró. Családja ősei valószínűleg a Čarnojević vezetette népvándorláskor, a 17. században kerültek a Szerémségbe és Bácskán keresztül Zentára. Sremac szü ...